Szergej Jeszenyin Emlékére
Kezem fázik, sápad reszket.
Fázhat ő a föld alatt..
sírjára virágot tesznek,
szinesítse a havat.
Panaszosan fáj a magány;
nyomja lelkét sírhalom
˝Ó, Oroszhon, hol vagy, talán
felejtetted a dalom?
Nem bántam meg, amit tettem,
de félek kicsit egyedül,
Meghaltam hát, most helyettem
a jeges vihar hegedül
˝Ne félj most már, élő lélek,
Ki keres, az rád talál
gyertyát gyújtok Érted, Néked,
lángjától fél a Halál.
Segítsetek, kik szerették,
És ne mondjatok ˝sehovát˝
ha megkérdezem, hol temették
el Jeszenyin Szerjozsát..
/2007 december/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése